Szokások és hiedelmek Kínában V. rész – Tradíciók nyomában a modern Kínában, vagyis mi kerül a kínai újévi asztalra?

Hányszor láttuk a filmvásznon, ahogy New York vagy Los Angeles Chinatown utcáin a színes forgatag közepén hangos dobszóra hatalmas piros, sárga és zöld színben pompázó, hol kecsesen tekergő sárkány, hol pedig lábaival vadul dobbantó oroszlán táncol végig az ünneplő emberek között? Petárdák és tüzijátékok durrannak mindenfelé, miközben a levegőben szálló puskapor édes és fűszeres illatokkal keveredik. Egy ünnep, mely számunkra ismeretlen és belevész a távoli Kelet világába. Pedig a kínai újév és a hozzá tartozó Tavasz Fesztivál a világ egyik legnagyobb ünnepségsorozata, melyet milliók ünnepelnek Ausztráliától az Egyesült Államokig minden év elején.

Sanghaj
Fotó: @gabriel.nemeth.photography

A kínai újév egyik legfontosabb mondanivalója a családok egyesítése. Kína kultúrájában nagy szerepet tölt be a család tisztelete és szentsége.
Fotó: @gabriel.nemeth.photography

Yu Garden (Yù Yuán, 豫园) a kínai újév napján.
Fotó: @gabriel.nemeth.photography

Yu Garden (Yù Yuán, 豫园) – Sanghaj
Fotó: @gabriel.nemeth.photography

Idén már a második kínai újévünket ünnepeljük, ami hol máshol lehetne autentikusabb helyen, mint Kínában? A kontrasztok világába érkeztünk, ahol a modern üveg felhőkarcolók között emberek élnek, akik lélekben talán még egy kicsit a falvakban maradtak. De ki vetné ezt a szemükre egy ilyen rohamos tempóban fejlődő országban? Talán ennek a múltban ragadt léleknek is köszönhető a hagyományokhoz és szokásokhoz való ragaszkodás, a régi népi hiedelmekbe vetett hit még akkor is, amikor a szuper gyorsvonatok már több mint 400 km/h-val robognak a jövő felé.

A kínai újév és a Tavasz Fesztivál több mint kéthetes ünnepségsorozata remek lehetőséget nyújt, hogy külföldiként megismerjünk egy új, a miénktől nagyban különböző kultúrát, ahol nem csak a holdújévkor, hanem egész évben minden egyes cselekedetnek, ételnek és italnak, színnek és tárgynak jelentése, szimbóluma van.

Sanghaj
Fotó: @gabriel.nemeth.photography

Az újévi vacsora mellett fontos a megfelelő szerencséthozó díszek kiválasztása is.
Fotó: @gabriel.nemeth.photography

A kínai kultúrában a nyúl a kedvesség, a szelídség, a találékonyság és az életerő szimbóluma. 2023. a Nyúl éve lesz.
Fotó: @gabriel.nemeth.photography

Sanghaj
Fotó: @gabriel.nemeth.photography

“Laowai-ként” (kínai kifejezés a “külföldi”-re) talán az egyik legszembetűnőbb a gasztronómia, a kínaiak méltán büszkék konyhájukra. Felejtsük el a budapesti kis kínai büféket és éttermeket, azok az ételek Kínában nem léteznek! Akárcsak a nyugati világban, itt is megvannak az ünnep elmaradhatatlan fogásai. Ugyan az “újraegyesülés” vacsora (tuán niánfàn, 团年饭) a kínai újév, és egyben az egész év legfontosabb vacsorája, melyet a holdciklus által meghatározott 12. holdhónap 29. vagy 30. napján tartanak, de már hetekkel korábban találkozunk két tradícionális finomsággal. A Qin-dinasztia előtt a Laba fesztivál az új termés ünnepélye volt, később a kínai újévi ünnepségsorozat hivatalos kezdetévé vált. Ezen a napon Laba (làbā zhōu, 腊八粥), vagy “babao” (Nyolc kincs, 八宝粥) rizskását szokás enni, melyet ragacsos rizsből, vörös babból, diófélékből, és szárított gyümölcsökből készítenek. Ez a kedvelt téli étel nem csak finom, de vitaminokban, fehérjékben és aminosavakban is gazdag. Nem utolsó sorban pedig a nyolc hozzávaló a kínaiak által szerencsésnek tartott nyolcas számra utal.

A pirított magvak, diófélék és szárított gyümölcsök nem csak a rizskásába belefőzve kedveltek Kínában.
Fotó: @gabriel.nemeth.photography

“Ma mindenképpen jiǎo zi-t kell ennetek!”, mondta nagy meggyőződéssel az egyik ismerősünk pontosan egy héttel az újév előtt. A jiǎo zi (饺子) egy raviolira emlékeztető kézzel hajtogatott, gőzölt töltött tészta, melyet az utcán sétálva manapság minden második kifőzdében ehetünk, mégis elengedhetetlen eleme az ünnepnek. Egyik kedvenc legendám is ehhez az ételhez kötődik. A kínai mitológia szerint a világot teremtő Nǚwā isten sárga agyagból formázta meg az embert. Hamar rájött, hogy a fülek megrepedeznek és leesnek a helyükről, így azokat felvarrta, a cérnát pedig a száj irányába vezette el. Az emberek hálájuk jeléül fül alakúra formázták a tésztát és mindenféle zöldséggel, hússal töltötték meg. De hogyan vált ez az ősi étek egy a gazdagságot szimbolizáló étellé? Az ókori Kínában a földeken dolgozó szegény családoknak nem volt pénzük jiǎo zi-re. Csak évente egyszer, a kínai újévkor ehettek ilyet, így ez jelképezte számukra a jólétet. Ha szeretnénk, hogy az idei évünk sikeresebb legyen, és több pénz álljon a házhoz mint az előző évben, akkor a legjobb módszer, ha annyi  jiǎo zi-t eszünk amennyit csak tudunk.

Mire elérkezik az újév napja, mindenki hazatér. Az ország méretének és az itteni munka szokásoknak köszönhetően vannak, akik egész évben csak ilyenkor tudnak együtt lenni a családjukkal. Kína kultúrájában nagy szerepet tölt be a család tisztelete és szentsége. A kínai újév remek lehetőség, hogy akár 3-4 generáció gyűljön össze, és üljön le együtt a kerek asztalhoz elfogyasztani a legfontosabb vacsorát, az “újraegyesülés” vacsorát. Ilyenkor finomabbnál finomabb fogások kerülnek elő, melyeket apró tányérokon tálalnak. Fontos szokás az étel megosztása, így mindenki egyszerre falatozik a középre kitett fogásokból. Természetesen mindent úgy készítenek el, hogy az áldást adjon a következő évre. Minden név, szín és kinézet a boldogságot, szerencsét és jólétet szimbolizálja.

A mi kínai újévi vacsoránk. Tavaszi tekercs, jiǎo zi, “hosszú élet” tészta, zöldségek, rizs, Osmanthus zselé, “aranyszínű” gyümölcs és rizsbor.
Fotó: @gabriel.nemeth.photography

De mi kerül pontosan az újévi asztalra? A már említett jiǎo zi innen sem hiányozhat, de ez csak egy fogás a bőséges menüből. A Magyarországon is jól ismert tojástekercs, más néven tavaszi tekercs (chūn juǎn, 春卷) előételként és főételként is fogyasztható, mely Kínában nem csak rántott formában, hanem gőzölve és sütve is megtalálható. Ahogy a neve is mutatja, a tavasz eljövetelére utal, annak beköszöntét ünneplik vele az emberek. Mérete és formája házról házra járva változhat, a négyzetestől a lapos körig többféle alakban találkozhatunk vele. Tésztája lisztből, kevés sóból és vízből készül, tradícionálisan sertéshússal, kínai kellel, shiitake gombával, sárgarépával és fűszerekkel töltik.

Európaiként először talán a rizses ételek jutnak az eszünkbe, amikor az ázsiai konyhára gondolunk. Kínába érkezve azonban gyorsan szembetaláljuk magunkat egy másik széleskörben elterjedt alapanyaggal, ami természetesen újévkor is fontos szimbolikával bír. Az ókori Kínában “leves palacsintának” (tang miàn, 汤饼) hívott kézzel széttépkedett tészta csak a Tang-dinasztia idején nyerte el mai formáját. A “hosszú élet” tésztája (cháng shòu miàn, 长寿面) kézzel készül, és minél hosszabb annál jobb. Ha hosszú és boldog életre vágyunk, akkor ne vágjuk fel a tésztát és igyekezzünk egyben, szinte rágás nélkül elfogyasztani. Ehetjük zöldséggel vagy hússal attól függően, hogy mit kívánunk még a következő évre. Nagy és egészséges családra vágyunk? Akkor együnk tojást. A békét a sült malac, míg a hűséget a kacsahús szimbolizálja. A homár hozza magával a végtelen mennyiségű pénzt, de a garnéla és a hal is szerencsét és gazdagságot jelent. Mivel egy egész csirkével a teljes család jól lakik, így a család, az újraegyesülés és az újjászületés szimbóluma. A hagyomány szerint a főzés után a csirkét először az ősöknek kínálták fel, hogy így imádkozzanak áldásért és védelemért. A csirkeláb segít megragadni a vagyont, a szárnyakkal magasabbra juthatunk, míg a csontok kiemelkedő teljesítményt eredményeznek.

Ha hosszú és boldog életre vágyunk…
Fotó: @gabriel.nemeth.photography

Aki járt már Kínában, vagy bármelyik ázsiai országban piacon, az találkozhatott az árusoknál megtalálható zöldségek és gyümölcsök sokszínűségével. A tavasz az új magok elültetésének ideje, az új kezdet szimbóluma sok kultúrában. A kínai újév és a Tavasz Fesztivál egy összetartozó ünnepségsorozat, mely egyben búcsú az óévtől és a téltől, köszöntése az újnak és a tavasznak. Itt az ideje, hogy az utolsó télre elrakott befőttek is elfogyjanak, és friss zöldségek kerüljenek az asztalra. A tésztákhoz és húsokhoz hasonlóan ezeket is a gazdagság, jólét, egészség és hosszú élet eljövetelének reményében fogyasztják. Gomba, kínai kel, hínár, lótuszmag, bambuszrügyek és még sorolhatnák.

Kumquat, a gazdagságot szimbolizáló “aranyszínű” gyümölcs.
Fotó: @gabriel.nemeth.photography

A kiadós lakoma után a desszert és a rágcsálnivaló sem hiányozhat. Gyümölcstál a gazdagságot szimbolizáló “aranyszínű” kumquat-al, naranccsal, mandarinnal, az istenek gyümölcsével az őszibarackkal, vagy az áldást hozó gránátalmával. Kedveltek a zselés állagú édességek, mint például a több mint 300 éves múltra visszatekintő Osmanthus zselé (guì huā gāo, 桂花糕), ami nyálkás rizsporból, kristálycukorból és friss Osmanthus virágszirmokból készül. Már a Wei és a Jin-dinasztia idején is népszerű Nian Gao (“rizstorta” vagy “újévi torta”, nián gāo, 年糕) egyik alkotóeleme is a ragacsos nyálkás rizs, akárcsak az én egyik kedvencemé, a Kína déli részén tāng yuán (汤圆, “levesgolyók”) néven ismert forró vízben felszolgált ragacsos rizsgolyóké. Mivel a történet szerint a Sanghajtól nem messze lévő városból Ningboból származik, így Ningbo rizsgolyónak (níng bō tang yuán, 宁波汤圆) is hívják. Nekem a vörösbabpasztával, a fekete szezámmagpasztával és a földimogyorópasztával töltöttek ízlenek a legjobban. A teliholdra emlékeztető kis golyóbisok szintén az újraegyesülést szimbolizálják. Ezt és az olvasztott malátába mártott csillogó édes savanyú galagonyát szívem szerint minden nap megenném, amit manapság szerencsére meg is tehetek, hiszen a mai Kínában ezek az édességek már nem csak újévkor, hanem egész évben kaphatóak.

Tāng yuán a nagy kedvenc, amit szívem szerint minden nap ennék.
Fotó: @gabriel.nemeth.photography

A teliholdra emlékeztető kis golyóbisok szintén az újraegyesülést szimbolizálják.
Fotó: @gabriel.nemeth.photography

Már csak egy kérdés maradt. Mivel öblítsük le ezt a sok finomságot? Akárcsak a teának, a bornak is hosszú és fontos múltja van Kínában. Az alkoholt több ezer évvel ezelőtt fedezték fel, az ókori kínaiak gabonát, gyümölcsöket, bogyókat, virágszirmot és tejet használtak alapanyagként. A hagyományos kínai orvoslásban gyakran alkalmazták a bort, sok recept még a mai napig létezik, ami szintén jó példa arra, hogyan tud a tradíció együtt élni az újjal a modern Kínában. Szinte nincs olyan esemény vagy szertartás, ahol ne jelenne meg az alkohol (jiǔ, 酒). Bort kínálnak fel az ősöknek és az isteneknek a templomokban, és együtt isznak az emberek az ünnepek alkalmával. Minden időszaknak megvan a maga itala, a kínai újévkor és a Tavasz Fesztivál idején niánjiǔ-t (年酒), szó szerint “éves alkoholt” szokás inni. Leggyakoribb a kínai fehérbor vagy báijiǔ (白酒), mely a színéről kapta a nevét. Az erős, vodkára emlékeztető ital fehércirokborként is ismert, mivel általában erjesztett cirokból készül, de elterjedt a búzából, árpából és nyálkás rizsből főzött változata is. A kedvelt fajták közé tartozik még a Tusu bor (tú sū jiǔ,屠苏酒), amit többek között fahéjjal és szecsuáni borssal ízesítenek, illetve a Jiao bor (jiāo jiǔ, 椒酒), ahol a baijiuhoz szecsuáni bors virágait és ciprusfalevelet adnak. Ez utóbbi a békét, egészséget és a hosszú életet szimbolzálja.

Szilvavirág rizssütemény (méihuā gāo, 梅花糕) és kínai rizsbor.
Fotó: @gabriel.nemeth.photography

A Kínában töltött második kínai újévünk pont olyan színes és impulzív volt akár a filmekben. Együtt ettünk-ittunk, táncoltunk a dübörgő dobok ritmusára, vártuk a piros lampionok mögül felbukkanó teliholdat. Múlt és jelen, tradíció és futurisztikus jövő keveréke, ahol a család és az ősök tisztelete a mai napig a legfontosabb. Nem maradt más hátra, koccintsunk az új holdévre, a Nyúl évére!

Gàn bēi!

Viszlát Tigris, helló Nyúl!
Hozzon a Nyúl éve minden kedves Korinna’s World olvasónak békét, szeretetet, szerencsét és hosszú életet!
Fotó: @gabriel.nemeth.photography

新年快乐, 兔年大吉!
Boldog új évet és jó szerencsét a Nyúl évében!
Fotó: @gabriel.nemeth.photography

“Amikor a Hegyek és tengerek ősi könyvének lapjai megelevenednek – Lámpás Fesztivál a Yu Gardenben Sanghajban” itt olvasható.

Kíváncsiak vagytok az első Kínában töltött kínai újévünkre? (2022.)

“Piros lampionok fényénél köszöntött be a Tigris éve – Kínai újév és Tavasz Fesztivál Hangzhou Bayben” itt olvasható.

“Szokások és hiedelmek Kínában I. rész – Kínai újév, Tavasz Fesztivál és Lámpás Fesztivál” itt olvasható.

“Az első kínai újévem Kínában” című videó a Korinna’s World Youtube csatornáján itt látható. Kövessetek minket ott is!