Petőfi Sándor Kínában járt – “Petőfi 200” Sanghajban és Suzhouban

Az egész egy hétfő este kezdődött. Már egy órája tekertünk hangos zenére az egyik sanghaji szuper luxus brandeket felvonultató shopping mall sportstúdiójában, amikor is a cool down alatt mintha valami ismerős dolog ütötte volna meg a fülemet. Először azt hittem, biztos nem hallom jól. 10.000 km-re otthonról, egyedüli külföldiként egy kínai csoportban, kínai edzővel, kizárt hogy azt hallanám amit hallani véltem. Lassan tudatosult a fejemben, miközben a szemembe folyó izzadság könnycseppekkel mosódott össze. Tony, az edzőnk két magyar dalt választott az óra végére. Mámoros hangulatban indultam el hazafelé, annyira valótlannak tűnt az egész. Hazaérve szinte a semmiből ugrott elém egy interjú Li Zhen Árpád kínai magyar műfordítóval, hungarológussal, aki többek között Petőfi Sándor Kínában betöltött szerepéről beszélt. Annyira magával ragadott az újságcikk, hogy azonnal kutatásba kezdtem. Nem tartott sokáig, hogy ráleljek Petőfi szobrára a Lu Xun parkban. Biztosan nem volt véletlen, hogy azon a hétfő estén először két magyar zeneszám szólalt meg, majd Petőfi Sándor szó szerint szembesétált velem a Sanghaj utcáit szegélyező platánfák alatt. 

Másnap reggel gyönyörű napsütésben indultam el, hogy személyesen is találkozzunk. Igazi tradícionális parkba léptem be, ahol a csatornák mentén rózsaszín leanderek virágoznak, ívelt kőhídak vezetnek a sziklakertekkel borított kis szigetre, pink flamingó vizibiciklik ringnak a vizen, miközben szól az ének. Vannak akik táncolnak, vagy tai chit gyakorolnak, vannak akik forró zöld tea mellett kínai sakkot játszanak. Ebben az idilli békében és csodálatos környezetben talált otthonra Petőfi Sándor szobra.

Petőfi Sándor (裴多菲 山多尔 Péiduōfēi Shānduō’ěr) szobra Sanghajban a Lu Xun parkban.
Fotó: @gabriel.nemeth.photography

Miközben nézegettem az előttem álló figurát és próbáltam kibetűzni a kínai feliratot, ami a “Szabadság, szerelem!” című vers fordítása, egyre többen gyűltek körém. Tudni kell, hogy a kínaiak nagyon kíváncsiak. Főleg ha egy külföldit látnak. És még ha az a külföldi egy külföldi szobornál áll Sanghaj közepén. Pár perc elteltével a körém gyűlt kis csoport kérdésekkel kezdett el bombázni. “Te is magyar vagy mint Petőfi Sándor?” “Budapestről jössz?” “Itt laksz Sanghajban?” “Mit csinálsz?” És ez így ment egészen addig, amíg a nagyon kezdő kínai tudásom kitartott. Amikor nem értettem valamit, kedvesen elismételték, vagy átfogalmazták a mondatot. Még az ő magyar tudásuk is előkerült. “Jó napot!” “Viszlát!” “Köszönöm!” “Hogy vagy?” Elmesélték, hogy a kínaiak ismerik és szeretik Petőfit, a “Szabadság, szerelem!” című vers pedig nagyon híres Kínában. 

De hogyan lehetséges, hogy egy olyan kis ország, mint Magyarország, egyik költője és művei ennyire ismertek Kínában?

Lu Xun park Sanghaj
Fotó: @gabriel.nemeth.photography

Lu Xun park Sanghaj
Fotó: @gabriel.nemeth.photography

Lu Xun park Sanghaj
Fotó: @gabriel.nemeth.photography

Petőfinek köszönhetően gyorsan barátokra leltem a parkban.
Fotó: @gabriel.nemeth.photography

Nem véletlen, hogy Petőfi Sándor szobra pont Lu Xun (鲁迅) íróról és gondolkodóról elnevezett parkban áll Sanghajban, mint ahogy az sem véletlen, hogy a magyar költő és forradalmár kiskőrösi szülőházának kertjében megtalálhatjuk Lu Xun portréját. Ő volt az, aki az 1907-ben írt “A márás költészet erejéről” című irodalmi tanulmányában nyolc európai forradalmi szellemű költőről, többek között Petőfiről is beszélt. Ezután kínaira fordította “A Petőfi költészetéről” címen Emil Reich magyar származású történész 1898-ban Londonban kiadott angol nyelvű tanulmányának (Hungarian Literature: An Historical and Critical Survey, Magyar irodalom: történelmi és kritikai áttekintése) “Petőfi, a magyar költői zsenialitás megtestesülése” (Petőfi, the Incarnation of Hungary’s Poetic Genius) fejezetét. 1925-ben Petőfi hat versét fordította le németről kínaira, melyeket a Pekingben megjelenő “Szófonal” című irodalmi lapban publikált.

Lu Xun írta Petőfiről az 1927-ben megjelent “Vadfüvek” című esszékötetében:
„Ez a nagyszerű lírikus költő, magyar hazafi, hetvenöt évvel ezelőtt halt meg hazájáért kazah katonák lándzsájának hegyétől. Fájdalom, hogy Petőfi meghalt. Ami azonban még ennél is fájdalmasabb, hogy verseinek mondanivalója a mai napig ugyanúgy érvényes.”
Fotó: @gabriel.nemeth.photography

Lu Xun szobra a róla elnevezett parkban Sanghajban.
Fotó: @gabriel.nemeth.photography

Nehéz, forradalmaktól sújtott időszak volt a XX. század első fele Kínában, aminek következtében megszűnt a több, mint kétezer éves kínai császárság. Ekkor, az 1920-as évek elején érkezett Sanghajba Bai Mang (白莽), majd 1927. szeptemberében megkezdte egyetemi tanulmányait német nyelv és irodalom szakon. A társadalmi és politikai helyzettel elégedetlen, forradalmi eszmékre nyitott fiatalember hamar a forradalmi mozgalom egyik résztvevőjévé vált. Valószínűleg ez a fellobbant forradalmi hevület tette számára szimpatikussá a “mi” Petőfi Sándorunk életművét. Egy, a bátyjától kapott Bécsben megjelent német nyelvű Petőfi kötet (Alfred Teniers: Gedichte von Alexander Petőfi; Petőfi Sándor versei; 1887.)  került a kezébe. Először Petőfi életrajzát fordította kínaira, majd kilenc rövidebb verset, melyeket elküldött a Lu Xun által szerkesztett “Áradat” című folyóirathoz, melyek 1929-ben jelentek meg a lap utolsó számában.

Bai Mang így írt utószavában: 

„Ezeket a rövid verseket az életem rendkívül nyugtalan körülményei között, kemény szívérzelemmel fordítottam le. (…) Ha majd rendeződik az életem, akkor Petőfi verseinek fordításaiból összeállítok egy valódi kötetet, és Kínának ajánlom fel.”

A fiatal költő 1930. márciusában csatlakozott a Kínai Demokratikus Írók Szövetségéhez, miközben forradalmi gondolatai egyre hangosabbá váltak. Bai Mangot az írószövetség másik négy tagjával 1931. januárjában letartóztatták, majd mindössze 21 évesen, február 7-én titokban kivégezték több másik társával együtt. Aki ismeri Petőfi Sándor életét, azt hiszem felfedezi a párhuzamot a két szomorú sorsú költő között, akik a forradalomért, hazájukért áldozták fel ifjú életüket.

Lu Xun az öt fiatal író emlékének szentelt nekrológja 1933-ban a “Korunk” című irodalomkritikai folyóiratban jelent meg “Az elfeledettek emlékére” címmel. 

Így ír Bai Mangról: 

„Legjobb barátom Bai Mang volt. Sajnos a leveleit és hozzám küldött kéziiratait már sehol nem találom, elvesztek. (…) A válogatott Petőfi-versek kötete nálam maradt, de nem tudom hová sodródhattak lefordított részei, csupán egyetlen vers kézirata maradt fenn, melynek német címe Wahlspruch volt.”

A “Wahlspruch” német címmel megjelent vers mellett található húsz karakterből álló kézirat nem mást rejt, mint a “Szabadság, szerelem!” Bai Mang féle kínai fordítását, mely ma a legismertebb négy sor a magyar költőtől, Petőfi Sándortól Kínában.

Alfred Teniers: Gedichte von Alexander Petőfi (Petőfi Sándor versei; 1887.)
A verseskötet Lu Xunnél maradt Bai Mang halála után, benne a ma legismertebb kínai fordítás kézzel írt változatával.
Fotó: Internet

De minek köszönhető, hogy akár a kínai tanáraim a nyelviskolában, akár a parkban találkozott emberek fejből szavalják a verset, amikor azt mondom “裴多菲” (Péiduōfēi; Petőfi neve kínaiul)? Ennek igen egyszerű oka van. 1950-ben Lu Xun írása, “Az elfeledettek emlékére”, benne Bai Manggal és Petőfi Sándorral, kötelező olvasmányként került be a kínai középiskolai tananyagba.

Büszkeséggel és örömmel töltött el az a pár perc, amit együtt lehettem azokkal az emberekkel, akik körém és a Petőfi szobor köré gyűltek oly távol az otthonomtól. Egy pici ország, ahol nagy művészek születtek, akik még egy ilyen hatalmas országot is mint Kína elvarázsolnak. Pontosan 200 évvel a születése után Petőfi Sándor még mindig nagy hatással van nem csak ránk magyarokra, hanem a világra is. Sanghajban a Lu Xun Parkban, ahol lelkének egy része otthonra lelt, embereket és két távoli kultúrát köt össze, melyek talán mégsem annyira távoliak egymástól.

A 200 éves Petőfi születésnapja alkalmából egy időben nyíltak kiállítások Kiskőrösön, Budapesten és Suzhouban Kínában. Azt hiszem, az egyik legszebb ajándék, hogy a nemzeti ünnepünket, március 15-ét, illetve április 11-én a magyar költészet napját idén Petőfi Sándorral ünnepelhettem együtt Suzhouban és Sanghajban.

Petőfi Sándor 200. születésnapja alkalmából rendezett kiállítás Suzhouban.
Fotó: @gabriel.nemeth.photography

1 2 ►

A szövegben felhasznált információk Petőfi Sándor, Lu Xun és Bai Mang kapcsolatáról Li Zhen Árpáddal készült interjúkból, általa írt cikkekből, illetve a Kínában, Suzhouban megrendezett kiállításról származnak.