Utazz otthon! – Ízekkel a világ körül II.rész

Gyere és #utazzazízekkel újra!

Sok minden változott a világban az elmúlt hónapokban, mióta megírtam az “Utazz otthon! – Ízekkel a világ körül” című sorozat első részét. Határok nyíltak meg, majd zárultak be újfent, neki vághattunk a világnak, majd sietve mégis haza kellett térnünk. Újra álmodozhattunk, vágyakozhattunk valami után amit “normálisnak” hiszünk, majd felébredtünk és a valóságban találtuk magunkat. Egy valami viszont örök maradt, az ízek csodálatos világa.

Kapjuk fel a képzeletbeli hátizsákunkat és induljunk útnak, hiszen tudjátok, semmi sem szabhat határt a fantáziánknak és hogy bejárjuk az egész világot az ízek által.

Ha máshol nem is, de a helyi piacon és a közeli élelmiszerboltban biztosan jó hasznát vesszük majd a hátizsákunknak.

Itt a nyár, irány Brazília!

Rio de Janeiroról mindenkinek a napfényes Copacabana és Ipanema strandok jutnak eszébe, melyek homokos partjait hatalmas hullámok csapdossák. A habos felhők között ott magasodik a Cukorsüveg hegy (Pão de Açúcar), míg a megváltó Krisztus (Cristo Redentor) vakítóan fehér szobra védőn tárja szét karjait a színes favellák és az egész város fölött.

Hogyan is kezdődhetne jobban a napunk Rio de Janeiroban, mint egy kiadós reggelivel? És hát a reggeliző helyekből nincs hiány a városban. Egy pohárka cafeccino, olajban kisütött töltött tészták, és frissen facsart gyümölcslé. De talán kevesen tudják, hogy Brazíliából indult világhódító útjára az egyik legtrendibb reggeli is, a smoothie bowl.

A superfood-ként ismert acai bogyót tették tálkába gyümölcsökkel, zabpehellyel és mogyoróvajjal megbolondítva, ami smoothie bowl néven gyorsan kedvelté vált Amerikában is. Nálunk Európában is gyorsan belopta magát az egészségesen táplálkozók szívébe. Kifejezetten jól esik az augusztusi forró nyári reggeleken ez a hideg, helyenként fagyira emlékeztető, vitaminokban gazdag friss étel, melyet kedvünkre variálhatunk zöldséggel, gyümölccsel, dióval, mogyoróval, zabpehellyel, tejjel vagy gyümölcslével.

Kezdődjön jól a napunk, irány Brazília!

Európai mediterrán nyár

Napsütés, zölden csillogó kristálytiszta tenger, kéken ringó halászhajók, lustán sziesztázó macskák, zöldfűszerektől illatos könnyű, friss ételek. Európaiként talán itt érezzük leginkább otthon magunkat, a szikrázó mediterrán tájon.

Ha augusztus, akkor Görögország. Már gyerekként beleszerettem a görög kultúrába, a régi romokba és a forró éghajlatba. Újra és újra kerestem Heinrich Schliemann-al együtt a görög mitológiákban élő Tróját, majd tártam fel képzeletben Mükénét. Versenyt futottam a széllel Olympiában, megtaláltam az Omphaloszt, a Föld köldökét, és tanácsot kértem Püthia-tól a delphoi-i jósdában. Megcsodáltam a tengerjáró hajókat a szűk Korinthoszi-csatornában, muszakát ettem a Meteórák lábánál és édes Freddo Capuccinot szürcsölgetve sziesztáztam Thessalonikiben.

Egy színekben és történelemben gazdag ország színes ételekkel. Az Akropolisz lábánál elfogyasztott hűsítő görög salátát bármikor elkészíthetjük gyorsan, ha itthon is szeretnénk újraélni a nyaralás pillanatait. Szemnek és szájnak is örömet okoz a friss piros paradicsom, a hideg zöld uborka, az édes fehér hagyma, a sós feta sajt és az arany olívaolaj tökéletes összjátéka. Oly egyszerű, mégis nagyszerű.

A tenger megannyi kincset rejt, mely szintén megjelenik a görög konyhában. Készítsünk mediterrán ihletésű zöldségeket oregánóval és olívabogyóval megszórva, majd tálaláskor fektessünk a tetejére egy szelet könnyű, fehér húsú tőkehalat. Szórjuk meg feta sajttal, és máris magunkba szívhatjuk képzeletben a tenger illatát az egyik kis szigeten járva, rózsaszín leanderek árnyékában.

Ha inkább egy tipikus görög street foodra vágyunk, annak sincs akadálya. Töltsünk meg egy puha pitát csirkével, vegyes zöldségekkel és az elmaradhatatlan fokhagymás uborkás joghurtos tzatziki szósszal. Ha Athenban, Thessalonikiben, vagy akár Serresben szeretnénk járni az ízek által, akkor tegyünk bele pár szál sültkrumplit is. Így lesz tökéletes a Greek Style.

Ciao Bella! Ciao Italia!

Pizza, Pasta, Amore… Az “Utazz otthon! – Ízekkel a világ körül” című sorozat első részében már megfordultunk Olaszországban, akkor eredeti Spaghetti Carbonarat készítettünk guanciale szalonnával és egy modernebb cukkinispagetti Pomodoro e Tonno-t. Hogy tökéletes legyen a “Pizza, Pasta, Amore” életérzés, belevágtunk a pizzasütésbe.

A kelt tésztából készült, forró kövön kisütött lapos kenyeret már a dél-itáliai görög kolóniák is ismerték, de ezt az ősi változatot még hosszú évszázadok választották el a ma már mindenki által imádott, klasszikussá vált Pizza Margheritától. Az olasz nemzeti színekben pompázó pizza csak a XIX. század végén készült el Nápolyban I. Umberto király és Margherita di Savoia királyné tiszteletére. Mi ezzel a történelmi pizzával indultunk útra az ízek által Bella Italia tájaira. Azt hiszem elmondhatjuk, hogy az olasz konyha titka az egyszerűségében, de a kiváló minőségű friss hozzávalókban rejlik.

Gyúrjátok össze előző este a tésztát, tegyétek éjszakára hűtőbe, így másnap már csak meg kell kenni a napon érlelt paradicsomból készült szósszal. Fehér bivalymozzarella, friss zöld bazsalikom, pár perc a forró sütőben és már kész is a tökéletes nyáresti Pizza Margherita. Pont, mintha egy nápolyi pizzéria piros-fehér kockás terítőjénél ülnénk a hosszú városnézés után.

Reggel, délben, este…

Bao, az észak-vietnámi barátunk szerint legyen reggel, dél, vagy este, egy jó Pho Bo mindig jól esik. Igyekeztünk mi is megfelelni ennek a szimpatikus szokásnak, így a nagy vietnámi körutunkon nem telt el nap, hogy legalább egyszer, néha kétszer, ne kanalaztuk volna boldogan a forró levest. De honnan ered a Pho története, hogyan hódította meg mára az egész világot?

Ugyan nincsenek írásos emlékek, az biztos, hogy az 1880-as évek környékén Hanoiban született meg ez a különleges történelmi, kulturális és gasztronómiai tényezők által formált étel. Észak-Vietnám mindig szegényebb volt, mint a déli rész, így a találékony vietnámiak megismerve a francia hódítók marhahúslevesének a technológiáját, az étkezéseikből megmaradt hús és csont részekből tartalmas levest főztek. Maga a szó “pho” is a francia “pot au feu”-ből (francia marha húsleves) eredeztethető. Kína közelségének köszönhetően pedig bele került ebbe a tiszta húslevesbe a rizstészta és a fűszerek nagy része. Ma két típust különböztetünk meg, a hanoit, ami szegényesebb és autentikusabb, és a saigonit, ami jóval gazdagabb. A valamikori reggeli “felmelegítő” mára olyan népszerűségnek örvend, hogy nem csak Hanoiban, hanem egész Vietnámban 24 órás Pho éttermek üzemelnek.

És valóban… Legyen reggel, dél, vagy este, mindig jól esik csatlakozni a helyiekhez, és elfogyasztani egy gőzölgő tál Pho Bo-t azokon a jellegzetes aprócska műanyag székeken ülve Hanoi egyik utcasarkán, vagy akár otthon a saját kertünkben.

Klasszikusok nyomában a kínai büfék világában

Életem első találkozása a távol-keleti világgal váratlanul ért, szinte felkészületlenül landoltam Pekingben. Azt tudtam, hogy más lesz, de hogy ennyire… Én az ottani világtól kaptam kultúrsokkot, ők pedig a 178 cm magasságomtól és a szőke hajamtól. Gyerekkoromból jól ismertem a Budapesten gomba módjára szaporodó kínai büfékből az ázsiai konyha ízeit, de Pekinget megjárva elmondhatom, hogy a Kínában lévő kínai konyhának nem sok köze van az Európában árult kínainak nevezett ételekhez. Mióta felfedeztük a helyi Asia Marketet, bátrabbak lettünk, és az előző rész óta újabb kínai specialitásokkal kísérleteztünk. Ezúttal két igazi “magyaros kínai büfé” klasszikust készítettünk el, de autentikus módon, melyeknek köszönhetően újra úton voltunk Kína felé.

Ki ne hallott volna a szecsuáni konyha egyik remekéről, a Kung Po vagy más néven Gong Bao, Kung Pao csirkéről? Ding Baozhen szecsuáni kormányzóról nevezték el, akinek a rangját jelezte a “kung pao / gongbao” szó. Politikai okokból kifolyólag a Nagy Proletár Kulturális Forradalom idején átnevezték “csilis csirkének”, majd a 80-as években visszakapta eredeti nevét. Kicsit sós, kicsit édes, kicsit csípős és omlósan puha a csirke.

Képzeletbeli kínai utazásunkat egy másik “büfés” klasszikussal, a mézes szezámmagos csirkével folytattuk, ami olyan jól sikerült, és úgy belopta magát a szívembe, hogy kétszer is elkészítettük. Az édes ragacsos puha csirkefalatok tökéletesen illenek a szójaszószos sült tésztához, melyet a roppanó zöldségek tesznek igazán frissé.

Legyünk bátrak, és kísérletezzünk a hagyományos kínai ízekkel, hiszen a büféken túl kezdődik az igazi Kína.

Let’s go to Texas!

Ha már büféről, gyors étteremről és street foodról beszéltünk, akkor kihagyhatatlan téma a Tex Mex. Az elmúlt években egyre több étterem nyílt Európában, melyeket semmi esetre se keverjünk össze az eredeti mexikói konyhával, ugyanis a Tex Mex egy öszvér. Eredetileg még a név sem az ételeket jelentette, hanem a Texas és Mexikó között közlekedő vasút társaság (Texas Mexican Railway) neve volt.

A spanyol hódítók konyhája keveredett az indiánokéval, így született meg az alap mexikói gasztronómia. Mexikó a XIX. század elején függetlenné vált, egészen 1836-ig Texas is hozzá tartozott, majd az USA részévé vált magával víve a mexikói ízeket és alapanyagokat, melyeket aztán saját kedvükre formáltak. Diana Kennedy angol írónőnek köszönhető, hogy elterjedt a Tex Mex kifejezés és az amerikaiak felfigyeltek a saját, nem mexikói ételeikre. Habár az írónő egyáltalán nem pozitív jelzőként használta a Tex Mex szót, nem tartotta hitelesnek a texasi mexikói konyhát, mégis örömmel fogadták az új felfedezést a patriotizmusukról híres amerikaiak, és rájöttek, hogy a Tex Mex Amerika legrégebbi regionális konyhája.

Texas állam hivatalos étele, az egyik talán legismertebb fogás, és a mi nagy kedvencünk, a Chili con carne. Római kömény, marhahús, sajt minden mennyiségben, csemegekukorica. Ezek mind olyan hozzávalók, melyek az eredeti mexikói konyhában nem találhatóak meg, viszont a Tex Mex ebből építkezik jó sok csípősséggel.

A klasszikus Tex Mex ételek gyorsan összedobhatók otthon is, legyen szó Quesadilla-ról, Burrito-ról, Fajitas-ról, Nachos-ról vagy Chili con carne-ról, így pár perc alatt igazi san diegoi hangulatot varázsolhatunk magunknak.

Ismét bebizonyosodott, hogy határok nélkül utazhatunk az ízek által otthonról is. Tegyük félre egy kicsit azt a bizonyos képzeletbeli hátizsákot és élvezzük a világ csodálatos étkeit a saját asztalunknál ülve.

Gyere és #utazzazízekkel!