Álmok… – Happy 6th Birthday Korinna’s World!

Álmok… Sosem álmodtam volna arról, hogy egyszer Kínában fogunk lakni. De amikor Sanghajba költöztünk, újra álmodtam… Álmomban az 1900-as évek eleji Sanghajban jártam, ahol a nyugatról érkező építészeknek köszönhetően lassan elszaporodtak azok a különleges stílusban épült épületek, melyek ötvözik a francia és angol hagyományokat a kínai kultúra sajátosságaival. Ennek köszönhetően alakult ki az a semmihez nem fogható sanghaji miliő, melynek elegáns, helyenként már ütött-kopott, helyenként pompás csillogó hangulata még ma is belengi a várost. Szeretem a múltnak ezt az egyedi illatát. Álmomban én is ott sétáltam a Bund art deco épületei előtt, miközben magamba szívtam a Huangpu folyó partján a tenger felöl érkező lágy szellő sós illatát. A Francia-negyed árnyas platánfái alatt jártam, amikor az egyik villa kapuján két öltönyös úriember lépett ki. Olyan ismerős volt az arcuk és a nyelv is amit beszéltek. Az álmomban is álmodtam volna? Kezükben bőrborítású skiccfüzetet és ceruzát szorongattak. Magyarul beszélgettek. László és Károly.

Hosszan sétáltam mögöttük és hallgattam eszmefuttatásukat építészetről, művészetről és a világ dolgairól. Lassan azonban mintha a ködbe veszett volna a két alak és megélénkült körülöttem a forgalom. Sárga és kék taxik álltak bedugulva a szűk utcában, miközben minden ház falánál stylishan felöltözött lányok és fiúk pózoltak a fényképezőgépek sora előtt. Körbenéztem, és láttam a sűrű zöld fák mögött felbukkanó üveg felhőkarcolókat, melyek az öreg, de még most is büszke és elegáns európai stílusú villák fölé magasodtak.

French Concession (Francia-negyed) – Sanghaj
Fotó: @gabriel.nemeth.photography

Megváltozott a világ, de én még mindig Sanghajban voltam és újra álmodtam. Álmomban átmentem a valamikori Francia-negyed egyik öreg házának az udvarán és felmentem a szűk lépcsőházban. Az ajtón belépve otthonos érzés fogott el. Leültem a kanapéra és becsuktam a szememet.

Amikor kinyitottam, még mindig ugyanabban a lakásban, ugyanabban a házban és ugyanabban az utcában ültem a Francia-negyed közepén. Hogy is mondtam a legelején? Amikor Sanghajba költöztünk újra álmodtam… Álmomban az 1900-as évek eleji Sanghajban jártam… Azt álmodtam, egyszer egy öreg “igazi” sanghaji házban fogok lakni, egy olyanban mint amit elképzeltem a filmek és a könyvek alapján még mielőtt megérkeztünk volna ide. Az álmok pedig valóra válnak. A két ködbe vesző magyar alak, Hudec László és Gonda Károly épületei szomszédságába most két újabb magyar érkezett, hiszen alig egy hónapja, hogy átköltöztünk ide a régi lakásunkból. Pontosan arra a környékre és egy olyan házba, mint amiről álmodtam. 

Hudec László: Normandie Apartments (Wukang Mansion) – Sanghaj
Fotó: @gabriel.nemeth.photography

Gonda Károly: Cathay Theatre – Sanghaj
Fotó: @gabriel.nemeth.photography

Az álmaimat most már itt álmodhatom és itt merenghetek nem csak Sanghaj múltján, hanem a Korinna’s World Travel, Art & More… utazási blog elmúlt hat évének a múltján és természetesen jövőjén is. Ahogy Sanghaj pont július 14-én vált hivatalosan várossá (1927. július 14-én kapta meg a “városi” rangot), mondhatni ekkor született meg, úgy a Korinna’s World Travel, Art & More… utazási blog is hat évvel ezelőtt pont ezen a napon, július 14-én vált valóssá és indult el hosszú útján.

Köszönjük, hogy velünk töltöttétek az elmúlt hat évet, és hogy továbbra is velünk utaztok itt, a Korinna’s World Travel, Art & More… utazási blogon, a Facebook, az Instagram és a Youtube oldalainkon, illetve most már megtaláltok minket két új kínai felületen is a WeChat Channels és a “Kis piros könyv” (小红书 Xiǎo hóng shū) oldalakon.

HAPPY 6th BIRTHDAY KORINNA’S WORLD!

Fotó: @gabriel.nemeth.photography

Fotó: @gabriel.nemeth.photography