More...,  Travel

Szokások és hiedelmek Kínában III. rész – Sárkánycsónak Fesztivál

A június forróságot, párát, sok esőt, és a kilencedik szoláris terminust, a Mángzhòng-ot (芒种) hozta magával Zhejiang tartományban. A kínai “mang zhong” kifejezés a “kalászban lévő gabonát” jelenti, ami arra utal, hogy június elejére a szemek beérnek, az árpa és a búza betakarításra várnak. De mielőtt elkezdődne a nehéz munka a földeken, a kínai újév után talán a második legnagyobb ünnepre kerül sor egész Kína és számos más ázsiai ország területén. 

Minden évben az ötödik holdhónap ötödik napjára esik a híres Duānwǔjié (端午节), vagyis a Sárkánycsónak Fesztivál. Ilyenkor a nemzeti hőssé lett, klasszikus költészetéről ismert valamikori miniszter Qu Yuan halálának állítanak emléket. Qu Yuan Kína első feudális dinasztiáinak az idejében, kr.e. 340-278 élt. Az ismert költő és miniszter a hatalmas állam ellen harcolt, hazaszeretetét pedig verseiben fejezte ki. A legenda szerint, olyan lelkiismeretfurdalást érzett a főváros elfoglalásakor, hogy utolsó verse befejezése után, tiltakozásul az őt körülvevő korrupció miatt, a mai Hunan tartományban található Miluo folyóba vetette magát. A tragikus hír hallatán a falusiak csónakokba szálltak, és ragacsos rízsből gyúrt golyókat dobáltak a vízbe, hogy megmentsék Qu Yuan testét a halaktól és a gonosz szellemektől. Qu Yuan mítosza talán a legkedveltebb és a legelterjedtebb országszerte, de Zhejiang tartományban, ahol mi élünk, még két figyelemreméltó történet kering. 

Qu Yuan testének keresése.
Kép: Internet / VCG Photo
Qu Yuan és a Sárkánycsónak Fesztivál.
Kép: Internet

Wu Zixu (kr.e 722-481), akárcsak Qu Yuan, Chu államból származott. Édesapja ugyan a királyi család tanítója volt, mégis bebörtönözték és Zixu testvérével együtt kivégezték. Zixu csodálatos módon megszökött és Wu államba menekült, ahol segített Wu királyának elfoglani Chu államot, így bosszúlva meg családja halálát. A tábornok és politikus Wu Zixu karrierje jól alakult egészen a király haláláig, amikor is fia, Fuchai vette át a trónt. Zixu figyelmeztette őt a Yue állam felöl érkező veszélyre, de Fuchai inkább egy másik emberére, egy a Yue állam által megvesztegetett politikusra hallgatott, Zixut pedig öngyilkosságra kényszerítette. Halála előtt azt kérte, vájják ki a szemét és tegyék ki a városkapura, hogy láthassa amint Yue csapatai elfoglalják Wu-t. Ezt hallván Fuchai olyan éktelen haragra gerjedt, hogy Suzhou közelében a folyóba dobatta katonáival Wu Zixu élettelen testét az ötödik holdhónap ötödik napján. Ennek köszönhető, hogy Suzhouban és környékén sárkánycsónak versenyeket rendeznek, és ezt tartják a Sárkánycsónak Fesztivál eredettörténetének is.

A harmadik történet egy fiatal lányról szól, aki ismerős lehet a blog olvasói számára. A legenda szerint Cao’e még csak tizennégy éves volt, amikor apja a Wu Zixu tiszteletére bemutatott áldozat közben a vízbe esett. Cao’e napokig járkált zokogva fel-alá a folyó partján édesapját mindhiába keresve. Végül az ötödik holdhónap ötödik napján vízbe vetette magát. Öt nappal később bukkant fel teste a hullámok közül apját karjaiban tartva.

Cao’e szobra
Fotó: @gabriel.nemeth.photography

Történetek, legendák és mítoszok, melyek különbözőek, mégis hasonlóak. Érdemes megfigyelni egy állandóan visszatérő elemet, az 5-ös számot. A kínai babona szerint az ötödik holdhónap szerencsétlen hónap, az ötödik nap pedig szerencsétlen nap. Úgy tartották, hogy ilyenkor gyakoriak a természeti katasztrófák és betegségek, valamint ilyenkor jelenik meg az öt mérgező állat, a kígyó, a skorpió, a varangy, a pók és a százlábú. Hogy elkerüljék a balszerencsét és a kórokat, papírból kivágták ezeket az állatokat, felragasztották a falra és tűvel szúrkálták őket. De az ajtók fölé lógatott calamus (orvosi kálmos), gránátalma virág, kínai ixora és a fokhagyma is a betegségek és a rossz szellemek távoltartását segítették elő.

A Sárkánycsónak Fesztivál történeteinek képes gyűjteménye Qianlong császár idejéből a Sárkánycsónak Fesztivál szokásait mutatja be. Ezen a festményen a sárkánycsónak verseny látható.
Kép: Internet
Szintén a Sárkánycsónak Fesztivál történeteinek képes gyűjteményéből egy festmény, mely a ragacsos rizsből készült zongzi elkészítését ábrázolja. A sorozat nyolc képe ma Pekingben a Palotamúzeumban látható.
Fotó: Internet

Sárkánycsónak Fesztivál a modern Kínában

De hogyan ünnepelnek a mai Kínában? Milyen tradíciók és szokások maradtak meg, vagy alakultak át? A holdnaptár szerinti ötödik hónap ötödik napja általában május végére, június elejére esik. Idén, 2022-ben június 3-án ünnepeltünk. Ahogy a fesztivál nevéből is jól látszik, az ünnepnap legnépszerűbb és leglátványosabb tevékenysége a sárkánycsónak verseny. A futamok több mint 2000 évre nyúlnak vissza a Qu Yuan legendáig, amikor a falu lakói csónakokból keresték a költő testét, miközben lapátjaikkal erőteljesen csapkodtak hangos dobszóra, hogy távol tartsák a gonosz szellemeket. Az évek során igazi nemzeti sporttá vált a sárkánycsónak verseny, mely egyszerre tradíció, komoly fizikai teljesítmény és a nézők számára egy látványos és szórakoztató show.  Kína szerte több városban is megrendezik a versenyeket, de a legjelentősebb sárkányhajó összecsapásokat manapság talán Hongkongban, Hangzhouban és Hunan tartományban a Miluo folyón láthatjuk. Az élénk színűre festett, fából faragott, hagyományos kínai sárkány formájú hajók orrában a csapat egyik tagja ritmusra üti a dobot, hogy fenntartsa a morált, valamint a tempót, hogy az evezősök minél hamarabb érjenek a célba. 

Kép: Internet
Sárkánycsónak versenypálya Yunlong városában.
Fotó: @gabriel.nemeth.photography
Yunlongban minden a sárkánycsónakokról szól, még saját múzeuma is van a versenyek történetének.
Fotó: @gabriel.nemeth.photography
A csónakokat kézzel készítik a nagy napra. (Guangzhou)
Fotó: Internet
A Guangzhouból származó helyi művész, Zhang Weichao is versenyt fut az idővel, hogy a sárkány feje is elkészüljön a futam napjára.
Fotó: Internet
Zhang Weichao és a sárkány.
Fotó: Internet
Ha minden elkészült, akkor indulhat a sárkánycsónakok összecsapása. (Yunlong)
Fotó: @gabriel.nemeth.photography
Fotó: Internet / imageez.com
Az éjszakai sárkánycsónak verseny több mint 600 éves múltra tekint vissza Sanxi faluban.
Fotó: Internet / imageez.com

Mint minden kínai ünnepnek, a Sárkánycsónak Fesztiválnak is megvannak a saját jellegzetes ételei. Miközben a Qu Yuan testét kereső falusiak hangos dobszót imitálva lapátjaikkal vizet fröcsköltek a gonosz szellemek távoltartására, rizsgolyókat dobáltak a vízbe, hogy megóvják a halaktól Qu Yuan testét. Míg testének intenzív keresése az évek során átalakult a ma ismert sárkányhajó versenyekké, addig a vízbe dobált rizsgombócokból a Sárkányhajó Fesztivál legkedveltebb étele, a “zongzi” lett. A ragacsos vagy nyálkás rizsből készült golyóbisokat bambuszlevélbe csomagolják kis piramisformát képezve, majd növényi szárakkal kötik össze. Különböző töltelékek léteznek, tartománytól függően lehet sós vagy édes is.

Zongzi, teában főtt tojás, kínai bor és illatos füstölőzacskó az ünnep elmaradhatatlan kellékei.
Fotó: @gabriel.nemeth.photography
Fotó: @gabriel.nemeth.photography

A hagyományos kínai orvoslásban gyakran alkalmazták a bort, sok recept a mai napig létezik, ami szintén jó példa arra, hogyan tud a tradíció együtt élni az újjal a modern Kínában. Szinte nincs olyan esemény vagy szertartás, ahol ne jelenne meg az alkohol, így hogyan máshogy védekezhetnénk a betegségek ellen az ötödik holdhónapban, mint borral? A Sárkánycsónak Fesztivál jellegzetes itala a Realgar vagy a Xiong Huang bor, melyet sárga borból készítenek realgarporral, ami egy hagyományos kínai orvosság. Az ókori Kínában úgy hitték, a realgar minden méreg ellenszere, hatékony a rovarok elpusztításában és elűzi a gonosz szellemeket. Mivel a Duānwǔjié, vagyis a Sárkánycsónak Fesztivál egyik központi eleme az egészség megőrzése, így ezen a napon Realgar bort szokás inni. A hagyomány szerint nem csak megisszák, hanem a gyerekek homlokára “王“ (“wang”, jelentése “király”) jelet festenek a Realgar borral. A “王“ jel úgy néz ki, mint a tigris homlokán lévő négy csík. A kínai kultúrában a tigris a férfias princípiumot képviseli a természetben, és az összes állat királya. Ha ez nem adna elég védelmet a gyerekeknek a mérgező lényekkel, a betegségekkel és a gonosz dolgokkal szemben, akkor bevethető még az öt szerencseszínű (zöld, piros, fehér, fekete és sárga) selyemszálból font karkötő és a gyerekek által készített apró füstölőzacskó, amit a nyakukba akasztva hordtak, illetve hordanak ma is. 

A Realgar bor mindenre orvosság.
Kép: Internet
A Realgar borral “王“ jelet festenek a szülők a gyerekek homlokára, hogy megvédjék őket minden rossztól.
Kép: Internet

Ningboban a Nantang régi utcán sétálva kisikolások lepték el a környéket, és standról standra járva ismerkedtek meg a Sárkánycsónak Fesztivál hagyományaival. Mosolyogva fogták a tűt és a cérnát, figyelmesen varrták össze a szárított gyógynövényekkel megtömött füstölőzacskókat. Egy másik helyen éppen bambuszlevelet hajtogattak, majd töltöttek meg a ragacsos rizzsel. Volt gyerek, aki büszkén viselte nyakában lógva egyszerre a saját maga által készített zongzi-t és a védő illatos tasakot. Egy több mint 2000 éves legenda, ami szájról szájra terjed. Egy több mint 2000 éves tradíció és a hozzá tartozó szokások, ami túléli a modern Kínát is. Gyerekek, az új generáció, akik boldogan viszik tovább a Sárkánycsónak Fesztivál tevékenységeit, ezzel együtt a mondandóját, ami magába foglalja a kínai kultúra legfontosabb hagyományait, az erényt, a szellemet, a hűséget, a becsületet és a szeretetet. 

Sárkánycsónakok madártávlatból. (Sanxi falu)
Fotó: Internet / imageez.com

Szólj hozzá

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

error

Tetszik a KORINNA'S WORLD? Iratkozz fel!