Travel

Sárkányok között járva – Peking II. rész, császárok és császárnék

Fent a szürke égen, a sűrű szmogon át valami napsugár féle próbált áttörni, miközben Peking szívében, a Tian’ anmen tér közepén állva gyerekek futkostak körülöttem. A kislányok fején feltűnő, színes művirágokkal díszített fejdísz volt, két oldalán a szélben lengő piros bojttal. Vidáman rohangáltak kezükben a szivárvány minden színében pompázó hosszú selyemszalaggal, mely sárkány módjára fickándozott a levegőben. Konfuciusz szerint, ahogy az égen nem lehet két Nap, úgy alatta, a Földön sem lehet két uralkodó. Most mégis százával vettek körbe a fiatal kis császárok és császárnék, akik önfeledt boldogságban úszva, büszkén viselték a Peking összes szuvenír boltjában kapható császári fejdíszt. Vajon mit szólnának az előttem magasodó vörös színben pompázó Tiltott Város valamikori uralkodói? Egyáltalán látnak minket, vagy örök békére találtak az Ég fiai odafent, az egyetlen Nap oldalán?

Ott állva a Tian’ anmen téren még nem sejtettem, hogy Peking első számú turisztikai látványosságával, a császárok titkos otthonával, a szinte egy kisebb város méreteivel vetekedő Tiltott Bíbor Várossal nem fogok közelebbi kapcsolatba kerülni, mint abban a pillanatban.

A Tian’ anmen téren állva, farkasszemet nézve Mao Ce-tung-al még nem gondoltam semmire…
Fotó: @korinnas_world
Szerkesztette: @gabriel.nemeth.photography
Császárság, szocializmus, és a XXI. század.
Fotó: @korinnas_world
Szerkesztette: @gabriel.nemeth.photography

Császársárga, vörös, és öt karmú

A mai Pekinget tulajdonképpen három, jól elkülöníthető rész alkotja. Három eltérő, de hangsúlyos korszak hagyott nyomott maga után, mely az odalátogató számára mégis az egységesség érzetét kelti. Az egyik talán történelmileg legjelentősebb és legszebb része a valamikori Császárváros építészete, melynek központját a császári palota, a Tiltott Város alkotja. (Mao sinosztálinista stílusban átalakított Pekingjéről, és a mai kor modern felhőkarcolóival világuralomra törekvő Kínáról a későbbi részekben lesz szó.)

Beijing hosszú múltra tekint vissza, de nem mindig mint főváros. A X. századig garnizonváros volt a birodalom északi határán, nem messze a nomád sztyeppéktől. A történészek több kisebb településre utaló nyomra leltek, de csak 1267-től beszélhetünk a mai Peking igazi elődjéről, amikor a mongol Kubiláj nagykán felépíttette saját “Hatalmas Fővárosát”, Tatut (Kanabalik, Kambulak), és itt rendezte be fővárosát, mivel ez a terület közel esett a mongóliai hatalmi bázisához.

A korábbi nevén Pejcsing (jelentése “Északi béke”), később Beijing (jelentése “Északi főváros), jelenlegi formáját 1421. után nyerte el, amikor Jung-lo, a harmadik Ming császár egy teljesen új fővárost emeltetett itt, és visszahelyezte északra a birodalom központját. A szinte tökéletes négyzet alakú alaprajz, illetve a szabályos észak-déli tengely még ma is meghatározza a metropolisz szerkezetét. A mindössze 14 év alatt felépült palota- és városkomplexum idén, 2021. február 2-án ünnepelte felavatásának 600. évfordulóját. A Tiltott Bíbor Város elnevezés a kínai “Csecsin Csong” kifejezésből ered. A bíbort jelentő “cse” az északi Sarkcsillag, a kínai asztrológia szerint a mennyei császár égi hajléka, amelynek földi megfelelője a palota. A “csong” jelentése város, a tiltást jelölő “csin” pedig arra utal, hogy senki nem léphetett be, vagy ki a császár engedélye nélkül. Már messziről jól látható a falak bíborvörös színe, illetve a napfényben megcsillanó császársárga csempékkel borított tetők sora, melyeket faragott figurák, többek között a császárt szimbolizáló öt karmú sárkányok díszítenek. A 72 hektáron elterülő palotakomplexum, több mint 1000 épületével és közel 10000 szobájával, a világ legnagyobb megmaradt fából készült épületegyüttese, mely 1987. óta az UNESCO világörökség része. A Tiltott Bíbor Város 1912-ben, Pu Ji császár lemondásával elvesztette központi hatalmi szerepét Kínában. Több, mint 500 éven át nem léphetett közember a magas vörös falakon túli világba, mígnem 1925. októberében felszállt a titokzatos köd az Ég fiának lakhelyéről, és múzeumként megnyitotta kapuit a látogatók előtt.

A Tiltott Bíbor Város déli kapuja a Tian’ anmen tér felől. Embertömeg amíg a szem ellát.
Fotó: @korinnas_world
Szerkesztette: @gabriel.nemeth.photography
Tiltott Bíbor Város
Fotó: @gabriel.nemeth.photography
A Tiltott Bíbor Város 1925-ben, az utolsó kínai császár lemodása után nyitotta meg kapuit múzeumként.
Fotó: @gabriel.nemeth.photography
A Tiltott Bíbor Város körüli vizesárkok kiásásából származó földből épült északon a palotához tartozó Szén-hegy.
Fotó: @gabriel.nemeth.photography

Többé már nem tiltott a Tiltott Város, gondoltam, miközben a Tian’anmen téren állva farkasszemet néztem a palota déli bejáratát a tértől elválasztó Mennyei béke kapuról (Tiananmen kapu) figyelő óriás Mao arcképpel. Körülöttem mintha megállt volna az idő. A XXI. században lennék ahol az uralkodói fejdíszeket boldogan viselő szaladgáló gyerekek vesznek körül, vagy a XX. század 50-es 70-es éveiben egy nagy szocialista felvonuláson veszek részt? Esetleg a császári Pekingben a titkos, tiltott palotára tekintek fel vágyakozva? Akárcsak a valamikori hordák, több hadi stratégia felállítása és bevetése után sem tudtam sajnos bevenni a vastag falakkal védett Tiltott Bíbor Várost a modern kor “hordáinak” köszönhetően.

Lépten-nyomon Mao tekintete kísér a városban.
Fotó: @korinnas_world
Szerkesztette: @gabriel.nemeth.photography
A modern kor “hordái”, avagy egy szokásos hétköznap a Tiltott Bíbor Városban.
Fotó: @gabriel.nemeth.photography

A halhatatlanok kertjei, császári parkok

Lehet, a Tiltott Bíbor Város megtiltotta számomra a belépést, de a palotát körbeölelő valamikori császári város falain belül elterülő zöld oázisok megadták magukat. Míg 500 éven át csak a császár és a legmagasabb rangú emberek sétálhattak ezekben az elzárt parkokban, a mai kor Pekingjének megfelelően, helyiek tízezrei rohamozzák meg őket nap mint nap. Ugyan sokszor egy tűt nem lehetett volna leejteni a tömegben, de valahogy mégis békével töltöttek el ezek a helyek a városi zsúfoltság, és lökdösődés után. Egy kicsit fellélegezhettem a sűrű szmogból az árnyas fák alatt virágok között ülve. Mosolyogva néztem a tó partján álló sárkánytetős teraszokon kínai disco fox zenére táncoló párokat, gyönyörködtem az éppen nyíló rózsaszín lótuszvirágokban, miközben a háttérben lebukó Nap narancs fényében lassan mozogva, tai chival búcsúztak idősebbek csoportjai.

Beihai park
Fotó: @gabriel.nemeth.photography
Beihai park
Fotó: @gabriel.nemeth.photography
Beihai park
Fotó: @gabriel.nemeth.photography

Egyszer volt, hol nem volt, valamikor réges régen, a Pohaj tenger közepén, egy pompás szigeten élt a nyolc halhatatlan. Palotáik aranyból és platinából épültek, a kertet díszítő fák ágairól drágakövek lógtak. Nem ismerték a fájdalmat és a szomorúságot, a boros poharak és a rizses csészék mindig teli voltak. Csodálatosan varázslatos gyümölcsök termettek, melyek az örök életet biztosították. A legenda szerint Csin Si Huang-ti, a Kínát egyesítő császár, küldöttséget indított útra a Pohaj tengerre, hogy megkeressék neki az örökkévalóság mesés elixírjét. A megbízatás sikertelenül zárult, így a császár megépíttette a saját parkját az Orchideák tavával, melynek közepén állt a nyolc halhatatlan szigetének, és a rajta lévő hegynek a hasonmása. Fizikálisan sem Csin Si Huang-ti, sem pedig a ligete nem vált örök életűvé, de szellemisége a mai napig inspirálja a kínai kertépítészetet.

Peking legősibb és legszebb állapotban fennmaradt császári parkja, mely egyben a klasszikus kínai kertépítészet tökéletes példája, a több mint 1000 éves Beihai park. Nem csak az uralkodók kedvenc pihenőhelye volt, hanem az enyém is. Nem telt el nap, hogy ne sétáltam volna egyet ebben a mesevilágban. Ma már szinte elképzelhetetlen, hogy ez a gyönyörűség valaha mocsaras terület volt. A X. század elején a Liao-dinasztia egy szigetet és egy palotát építtetett ide, majd a Yin-dinasztia idejében egy tavat ástak köré, és az épületet is kibővíttették. Miután Ming Yung-lo császár fővárossá tette meg Pekinget, nem csak a Tiltott Város épült fel, hanem nagy hangsúlyt fektetett a Beihai park fejlesztésére is, így újabb látványosságokkal bővült a császári kert. A teljes szépségét a Quing-dinasztia idején érte el. Az elmúlt 100 év kínai háborúi során sajnos sok parkot súlyos károk értek, több teljesen elpusztult. A Pekingi Erdészeti Hivatal kitartó környezetvédelmi munkájának eredménye, hogy a Beihai park, és még kilenc pekingi park kiemelt állami szintre került, ennek köszönhetően nem csak megmenekültek, de szinte újjá születtek, megteltek újra élettel. Pagodák és pavilonok között sétálhatunk az árnyas lugasokban, miközben díszesen faragott kőhidak, csipkézett tornyok és templomok mellett haladunk el. Békésen ringó lótuszvirágok, aranyan megcsillanó halak, fenyvesek és ciprusfák. Pont, mintha a nyolc halhatatlan mesebeli kertjében járnánk.

A Beihai park nyáron a legcsodálatosabb, amikor a tavon lévő lótuszvirágok ezerszámra virágoznak. Ilyenkor mintha megszűnne a valóság, és hirtelen egy tündérmesében találnánk magunkat. Sárkányos hajók, és sárga kacsa vagy lótuszvirág formájú vízibiciklik, csónakok ringnak békésen a vízen. A császári kert télen sem válik elhagyatottá, ilyenkor előszeretettel korcsolyáznak a pekingi családok a befagyott tavon.
Fotó: @gabriel.nemeth.photography
Akárcsak a nyolc halhatatlanról szóló régi mesében, itt is egy sziget, a Jade sziget található a parkot uraló tó közepén. A rajta lévő mesterséges “hegy” tetején áll a Beihai park jelképévé vált 36 méter magas, indiai-tibeti stílusban épült Fehér dagoba, ami a kicsit lejjebb álló Örök Béke templomához tartozik.
Fotó: @gabriel.nemeth.photography
Hajdani nyári rezidencia a Beihai parkban, Fodros Hullámok csarnoka.
Fotó: @gabriel.nemeth.photography
Beihai park
Fotó: @gabriel.nemeth.photography
A Halhatatlanok szigete legendájának köszönhetően a klasszikus kínai parkok fontos eleme a mesterséges “hegy” és a szikla. Konfuciusz óta az erény és a stabilitás szimbólumává vált a filozófiában. Szintén elengedhetetlen elem a könnyedséget és kapcsolatokat jelképező kisebb-nagyobb tó, melyben lótuszfélék és aranyhalak élnek. A kertben található összes építménynek, fának és virágnak szintén mind van szimbolikus jelentésük.
Fotó: @gabriel.nemeth.photography
Beihai park
Fotó: @gabriel.nemeth.photography
Beihai park
Fotó: @gabriel.nemeth.photography

A Jingshan park (Szép Kilátás hegy) talán az egyik legismertebb hely a Pekingbe látogatók számára, ha császári parkokról beszélünk. A köznyelv által csak Szén-hegynek (Méishān) nevezett 45 méter magas domb valaha szintén a Császárváros része volt, ahova csak az uralkodó és családja léphetett be. A Tiltott Bíbor Város építése közben kiásott vizesárkokból, és a környékbeli mesterséges tavakból a földet a palota északi bejáratához hordták, ahol egy dombot alakítottak ki öt különálló csúccsal, mindegyiken egy-egy pavilonnal, kilátóval. A legenda szerint, itt gyűjtötték össze a császári udvar szénkészletét, innen ered a Szén-hegy elnevezés. A fengsui elvei szerint megtervezett dombnak az volt a szerepe, hogy megvédje a Tiltott Várost a gonosz északi befolyástól.

Tiltott Bíbor Városból ki, Jingshan parkba be.
Fotó: @gabriel.nemeth.photography
Császári kertek nyomában, Jingshan park.
Fotó: @gabriel.nemeth.photography
Jingshan park
Fotó: @gabriel.nemeth.photography
Jingshan park
Fotó: @gabriel.nemeth.photography
Jingshan park
Fotó: @gabriel.nemeth.photography

Illatozó virágok, zöldellő ciprus- és gyümölcsfák között másztam egyre feljebb a meredek kőlépcsőkön. Sorban elhaladtam a vörös és arany színben pompázó klasszikus kínai pagodák mellet, majd megláttam őt. A legmagasabb ponton, a Tízezer Tavasz pavilonjának a lábánál állva egész Peking megjelent előttem, benne a valamikori császári palotával, a Tiltott Várossal. Egy város a városban. A szürkés, párás, szmogos levegőben kirajzolódtak a new yorki mintára épült modern felhőkarcolók, majd az embertelenül széles és hosszú, pontosan megszerkesztett hatalmas “felvonulási” utak a szocialista betonépületekkel, és a hutongok a szűk kis utcácskáikkal. Egy kontrasztokkal teli óriás metropolisz, amit még ilyen magasból is jól láthatóan mintha pöttömnyi szorgos hangyák milliói lepnének el. Ennek az egésznek a közepén pedig eltéveszthetetlenül ott trónol a titkok palotája, a Tiltott Város, mely még most is, a XXI. században hatalmat és erőt sugároz vörös falaival és császársárga sárkányokkal díszített mázas cserepeivel.

Miközben csodáltam a látványt, mellettem egy kisfiú bújt éppen hímzett arany ruhába. Felkerült a fejére a császári “korona”, és a büszke szülők örömére elkészült az öt karmú sárkány trónján ülő fiatal “uralkodó” fényképe, háttérben a Tiltott Várossal.

Város a városban, kilátás a Tiltott Bíbor Városra.
Fotó: @gabriel.nemeth.photography
A Tízezer Tavasz pavilonja a Szén-hegy legmagasabb pontján áll, ahonnan 360 fokos tökéletes kilátás nyílik a gigantikus metropoliszra.
Fotó: @gabriel.nemeth.photography
Múlt, jelen, jövő… Peking.
Fotó: @gabriel.nemeth.photography

Császári “Disney World”

Rémisztő előző napi látogatói számok, hasonlóan rémisztő aznapi becslések, tömeg, és a már megszokottól is forróbb nap várt ránk, amikor beléptünk a bronzoroszlánok által őrzött klasszikus vörös kapun a kertbe. A helyiek közül sokan már kora reggel a némi enyhülést nyújtó fák lombjai alatt pihegtek a tikkasztó Naptól kimerülten. Páran elfogyasztották reggelijük utolsó morzsáját a lépcsőn ülve, vagy színes esernyők alá bújtak gyorsan, és sietve elindultak a meredek lépcsőkön felfelé. Mások kiránduláshoz és az időjáráshoz egyáltalán nem passzoló, “vasárnapi ünnepi ruhájukat” öltötték magukra, és vígan szelfiztek minden bokorral, fával, kővel, épülettel, és persze a magas szőke európaival.

Yiheyuan – Nyári palota
Fotó: @gabriel.nemeth.photography
Yiheyuan – Nyári palota
Fotó: @gabriel.nemeth.photography
Yiheyuan – Nyári palota
Fotó: @gabriel.nemeth.photography

Yiheyuan, vagyis a Nyári palota a világ legszebb és legjobb állapotban megmaradt kínai császári palotája. A közel 300 hektáron elterülő park a legnagyobb császári kertek közé tartozik. Habár több klasszikus kertépítészeti stílus egyvelegéből jött létre, mégis megtalálunk minden fontos elemet. Több mint 3000 épület, pagodák, templomok, lakócsarnokok, tornyok, lépcsők, hidak, szigetek, belső kertek, és természetesen sziklák, hegyek ékesítik a mesterségesen létrehozott Kunming tó partját és környékét. Az egy nap alatt is bejárhatatlan hatalmas, mesébe illő palota- és kertkomplexum 1750-1751-ben épült Qianlong császár édesanyjának 60. születésnapjára. A történelem során többször kifosztották, részben lerombolták, míg 1888-ban Cixi császárné irányításával újjáépítették, hogy “nyugdíjas” éveit itt tölthesse. Ekkor kapta meg mai nevét, a “Nyugalom Élvezetének parkját” (Yiheyuan).

Yiheyuan – Nyári palota
Fotó: @gabriel.nemeth.photography

Az embertenger közepén sodródva értünk el az első hídhoz, ahol egyből világossá vált, elhagytuk az eddig ismert kínai világot, és beléptünk a császári “Disney World-be”. Szűken kanyargó csatorna partján fából épült házak sorakoztak egymás mellett, lótuszvirágok között csónakok úsztak a vízen. Kicsit mintha a “kínai Velencében” jártunk volna. Alig vártam, hogy lerohanhassak a lépcsőn, és közelebbről is megnézhessem ezt a különleges helyet, melyet hirtelen nem tudtam hova tenni. Annyira más volt. Miután 1762-ben a császár visszatért Jiangnan régióban tett látogatásáról, elrendelte a suzhoui Shantang utcára hasonlító bevásárlóutca megépítését. Ugyan a franciák 1860-ban elpusztították, de az 1988-as rekonstrukciónak köszönhetően újra császári kisboltok lepték el a folyó partját. Kaligráfiák, fából faragott tradicionális szobrocskák, és a szélben lengő színes papírsárkányok csábítanak nézelődésre, vásárlásra. Már itt szembesültünk az egész parkot jellemző eklektikával, mely helyenként giccsbe hajlik, de ebben a környezetben nagyon is szerethető. Habár a formák sokszínűsége feltűnő, a többi pekingi császári helyhez képest látszatra lazább szerkezetű, de a Nyári palota is tökéletes módon van megtervezve, semmi sem véletlen, mindennek megvan a jelentése, szimbolikája. Valószínűleg Cixi császárnéval hozható összefüggésbe a hosszú élet utáni vágy motívuma, mely az épületek elnevezésétől kezdve, a díszítéseken át a növényekig mindenhol megtalálható. A Kunming tó fölé magasodó Hosszú Élet hegye talán mégis örök életet ajándékozott a császároknak, hiszen ebben a mesekertben, igazi mesekulissza előtt a már jól ismert kép fogadott minket. Császári kosztümbe öltözött gyerekek futkostak boldogan, miközben szüleik telefonjaikkal megörökítették a pillanatot az örökkévalóságnak.

Egy kis “Velence” a Nyári palotában.
Fotó: @gabriel.nemeth.photography
A gyerekek és a felnőttek is egyaránt rajonganak a császári kosztümökért és a fotózásért.
Fotó: @gabriel.nemeth.photography
Yiheyuan – Nyári palota
Fotó: @gabriel.nemeth.photography
A Hosszú Élet hegye észak-déli tengelyének pontosan a közepén emelkedik Peking legnagyobb tibeti buddhista épületegyüttese (Sìdàbùzhōu), ami valaha a domb hátsó lejtőjén lévő Houda templom része volt. Korábban elképzelhetetlen lett volna, hogy egy ilyen épület legyen a császári park egyik központi eleme, azonban a mandzsu császárok hívő buddhisták voltak.
Fotó: @gabriel.nemeth.photography
Yiheyuan – Nyári palota
Fotó: @gabriel.nemeth.photography
Kilátás a Wanshou Shan-ról, a Hosszú Élet hegyéről a Kunming tóra, a Tizenhétlyukú hídra és a Nanhu szigetre.
Fotó: @gabriel.nemeth.photography
A park látképének egyik fő alakja, a Buddhista Tömjén tornya (Fóxiānggé) a Hosszú Élet hegye egyik elülső dombján áll. A wuhani klasszikus kínai Sárga Daru torony mintájára készülő, eredetileg kilenc szintesre tervezett buddhista pagoda építését Qianlong császár leállíttatta a nyolcadik emelet elkészülte után. Így is több mint 40 méter magas, a lábától gyönyörű kilátás nyílik a Kunming tóra és a környező hegyekre.
A tó partjára levezető 728 méter hosszú fedett lépcső (Hosszú lépcső, Chángláng) művészi festményei a kínai mitológiából, népmesékből ábrázolnak jeleneteket, híres helyszíneket, tájakat mutatnak be.

Fotó: @gabriel.nemeth.photography
Yiheyuan – Nyári palota
Fotó: @gabriel.nemeth.photography

Az északi nagy sárkány

A valamikori császárság nyomait követve elhagytuk Pekinget, és az északi hegyek felé indultunk. Már kora reggel egy kisbusz hátsó ülésén robogtunk, pontosabban araszoltunk a városból kivezető széles autópályán lévő munkába induló csúcsforgalomban. Falvakon keresztül kanyarogtunk, az utak egyre szűkebbek, a táj egyre zöldebb, a hegyek egyre magasabbak lettek körülöttünk. Szemeim folyamatosan a sziklás csúcsokat fürkészték, hátha valahol megpillanthatom végre Kína, és talán az egész világ egyik leghíresebb emberi kéz által alkotott építményét. Hányszor tanultam róla a művészettörténet órán, hányszor láttam szebbnél szebb képes albumokban, amint kecsesen, óriás sárkányként hullámzik a hegygerincen. Gyerekként olyan távolinak, megérinthetetlennek, és elérhetetlennek tűnt. Ki gondolta volna annak idején, hogy egyszer ott fogok állni a Kínai Nagy Fal tetején Mutianyu-nél a reggeli ébredező fényben? Emlékszem, nem akartam elhinni a látványt, ami élőben minden addig általam látottat egy csapásra felülírt gigantikus méreteivel. Minden egyes milliméterét, részletét magamba akartam szívni, hogy sose felejtsem el. Nyári zöldbe öltözött hegyek amíg a szem ellát, melyek gerincén elegánsan fut föl és le a halvány barna színben pompázó fölséges építmény. Néha egy-egy bástya bontja meg a folyamatot, de így is puha tengerként hullámzik végig a látóhatárig és azon túl.

Kínai Nagy Fal – Mutianyu
Fotó: @gabriel.nemeth.photography
Kínai Nagy Fal – Mutianyu
Fotó: @gabriel.nemeth.photography
Kínai Nagy Fal – Mutianyu
(A fotón szerencsére nem látszik a lábamnál lévő “NO CLIMBING” feliratú tábla.)
Fotó: @gabriel.nemeth.photography

Az egymással versengő fejedelemségek már az i.e. VII. században felépítették a Nagy Fal első szakaszait, de az igazi nagy építkezést, vagyis a meglévő szakaszok egységes összefűzését csak Csin Si Huang-ti rendelte el i.e. 221-ben az északi nomád népekkel szemben. A falat több milliónyi katonával, elítélttel, hadifogollyal, és parasztokkal építtette, akik közül sokuknak a Nagy Fal lett a sírjuk a legendák szerint. Az egyik legismertebb történet Meng Csiang-nüről és férjéről szól, aki itt halt meg, majd befalazták az épülő falba. Meng Csiang-nü olyan keservesen sírt a bánattól, hogy könnyeitől összedőlt a Kínai Nagy Fal ezen része, így eltemethette szeretett hitvesét.

A ma látható és látogatható szakaszok leginkább a Ming-dinasztia korából (1368-1644) származnak. Eddigre már 8851 kilométer hosszan, mintegy 25 ezer védőtoronnyal nyújtózkodott az óriás sárkány Kína északi határán. Hogy milyen hosszú valójában az egész fal, azt a mai napig kutatják a tudósok. A legutóbbi mérések szerint több mint 21 ezer kilométer.

Kínai Nagy Fal – Mutianyu
Fotó: @gabriel.nemeth.photography
Kínai Nagy Fal – Mutianyu
Fotó: @gabriel.nemeth.photography
Kínai Nagy Fal – Mutianyu
Fotó: @gabriel.nemeth.photography

A császári Kína valaha igazi nagyhatalom volt, büszkeséggel töltötte el őket, hogy fél Ázsiát uralmuk alatt tarthatják. Monumentális vallási és világi épületek, szimbólumokkal teli csodálatos parkok és kertek, melyek mind szigorú szabályok szerint épültek. Több mint 500 évnyi gazdagság, fényűzés, kultúra, melyet titkok és tilalmak öveztek. Egy korszak, amit talán sosem ismerhetünk meg egészében, de csodálhatjuk amit ráhagytak az utókorra. Talán mégis sikerült elérniük az uralkodóknak a hőn áhított halhatatlanságot. És hogy ez az egész megmarad e a jövő számára, vagy mint a Kínai Nagy Fal bizonyos részei a múlt és a jelen martalékává válik? Erről kérdezzük meg a császári fejdíszben boldogan játszó gyerekeket magunk körül Peking szívében, a Tian’ anmen téren.

Kíváncsi vagy a folytatásra? Kattints ide!

#nextgeneration #nextgenerationemperors
Fotó: @gabriel.nemeth.photography
Gyerekek a Tiltott Bíbor Városnál.
A következő generáció feladata is, hogy a császárok ráleljenek az “örök életre”.

Fotó: @gabriel.nemeth.photography

TOP 5 Peking II. rész

1. A Tiltott Bíbor Város (紫禁城, Zǐjìnchéng) nem csak Peking, hanem talán egész Kína legismertebb, és legjelentősebb látványossága. Ha csak pár napunk van a városban, akkor a Mennyei Béke temploma mellett ez az egyik klasszikus “must have” program. Mint Pekingben minden, a császári palota területe is jóval nagyobb, mint azt Európában megszoktuk. Szánjunk rá több időt, ha nem csak futólag, hanem kicsit jobban szeretnénk megismerni, és megérteni a császári kultúrát. A bejárat a déli kapunál, a Tian’ anmen tér felöl van, innen vezet az út a palotakomplexumon át az északi kapuhoz, ahol a kijáratot találjuk. Mindenképpen vegyük meg a belépőjegyet előre, főleg ha a nyári hónapokban látogatunk Pekingbe! (Metróállomás a déli kapuhoz: Line 1, Tian’ anmen East, “B” kijárat, vagy Tian’ anmen West, “B” kijárat)

2. A Tiltott Város északi kapuján kilépve egyből meglátjuk az út túloldalán a Jingshan parkot (景山 公园, Jǐngshān Gōngyuán), és a fölénk magasodó Szén-hegyet. Érdemes sétálni, lepihenni egy kicsit az árnyas fák alatt, hogy újult erővel mászhassunk fel a Szén-hegyre a Tízezer Tavasz pavilonjához, megcsodálni a császári palota monumentális méreteit a magasból.

3. A Beihai park (北海公园, Běihăi Gōngyuán) az én személyes kedvenc császári kertem Pekingben. Az egész napos nézelődés után, minden este itt fejeztem be a napomat. Nem tudtam megunni, minden alkalommal egy újabb kincsre, titokra leltem. Pekingben nagyon sok szép parkot találunk, legyen szó császári vagy mai kertépítészetről, nem fogunk csalódni. Mindegyikbe belépőt kell váltani, de ennek összege csekély. (Metróállomás a Beihai parkhoz: Line 6, Beihai Bei, “B” kijárat / A Jingshan park nyugati kapujától akár át is sétálhatunk.)

4. A Hátsó-tavak környéke, vagy ahogy a pekingiek ismerik, Shichahai (什剎海, Shíchàhǎi), a Beihai park északi oldalánál található. A három hosszúkás tó mentén valaha hercegek, politikusok, irodalmárok, a város jómódú polgárai, magas rangú hivatalnokok laktak. A fákkal övezett kis utcákon sétálva rálelhetünk minden idők legnagyobb pekingi operasztárjának, Mei Lanfang lakásmúzeumára, Kína első “modern” külügyminisztériumának alapítójának, Gong herceg palotájára, vagy a1420-ból származó Peking észak-déli tengelyének az északi végét jelző Dob- és Harangtoronyra. (Metróállomás a Hátsó-tavak környékéhez: Line 6, Beihai Bei, “B” kijárat, vagy Line 8, Shichahai)

5. A Nyári palota (颐和园,Yíhéyuán) egy igazi mesevilág, egy kicsit a császári “Disney World”. Szerintem a legszebb palota amit Pekingben láttam. A méretei leírhatatlanok, egy egész nap sem elég hozzá, hogy mindent lássunk. Valaha a városon kívül esett ez a terület, manapság viszont gyorsan és egyszerűen kijuthatunk a centrumból a metrónak köszönhetően. Szerintem kihagyhatatlan program! (Metróállomás a Nyári palota északi kapujához: Line 4, Beigongmen, “D” kijárat, vagy Line 4 / Line 16, Xiyuan, “C2” kijárat a palota nyugati kapujához.)

+1 A “must have” program a városon kívül a Kínai Nagy Fal. Ha Pekingben járunk, akkor ez kihagyhatatlan. Mi a Beijing Downtown Travelotel szervezésében foglaltunk előre egy fél napos kirándulást, amiben benne volt az utazás és egy egyszerű ebéd is. Több helyen is felújították a falat a turistáknak, vannak könnyebb és nehezebb, tömöttebb és szellősebb szakaszok. A legzsúfoltabb rész Badaling, ami első sorban a kínai turisták kedvenc helye. Mi egy kicsit távolabb, Mutianyu-nél hódítottuk meg a Kínai Nagy Falat, ahol a reggeli órákban alig voltunk páran. A parkolótól felmászhatunk gyalogosan az erdőben kanyargó lépcsőkön, de akár libegőzhetünk is, ha különleges látványra vágyunk. Odafent pedig irány a keleti vég, vagyis a legmagasabb pont, ahonnan nem csak tökéletes 360 fokos panoráma nyílik a hegygerincen föl-le kanyargó falra, de még egy eredeti, nem restaurált darabkáját is láthatjuk. Az izgalmak után pedig már nem marad más, mint nyári bobbal lecsúszni a hegy lábához. Be kell valljam, a visszaúttól tartottam nagyon, mivel ekkor ültem életemben először bobban, de pár méter után már én is önfeledten “száguldottam” lefelé. (Beijing Downtown Travelotel címe: No. 85 Nan Luo Gu Xiang, Jiao Dao Kou, Dongcheng Dist, Dongcheng, 081768 Peking)

Tiltott Bíbor Város – Császári palota
Fotó: @korinnas_world
Szerkesztette: @gabriel.nemeth.photography
Tiltott Bíbor Város – Császári palota
Fotó: @gabriel.nemeth.photography
Tiltott Bíbor Város – Császári palota
Fotó: @gabriel.nemeth.photography
Tiltott Bíbor Város – Császári palota
Fotó: @gabriel.nemeth.photography
Jingshan park – Szén-hegy
Fotó: @gabriel.nemeth.photography
Jingshan park – Szén-hegy
Fotó: @gabriel.nemeth.photography
Jingshan park – Szén-hegy
Fotó: @gabriel.nemeth.photography
Jingshan park – Szén-hegy
Fotó: @gabriel.nemeth.photography
Jingshan park – Szén-hegy
Fotó: @gabriel.nemeth.photography
Beihai park
Fotó: @gabriel.nemeth.photography
Kilencsárkányos szellemfal – Beihai park
Fotó: @korinnas_world
Szerkesztette: @gabriel.nemeth.photography
A Tiltott Városban látható Kilencsárkányos fal párja itt, a Beihai park fái között található. A színes, fénylő csempékből kirakott 25 méter hosszú, és 7 méter magas műalkotás egyike a Kínában létező ilyen típusú szellemfalaknak, melynek mind a két oldala mívesen díszített. A monda szerint ezeknek, a felhők hullámain gyönggyel játszadozó sárkányoknak kellet elijeszteniük a gonosz szellemeket. A kilenc nagy figura mellett, még több apróbb sárkányreliefet találunk, így összesen több mint 600 kisebb-nagyobb sárkány őrizte a császár nyugalmát. Számomra az egyik legszebb művészeti alkotás Pekingben.
Fotó: @korinnas_world
Szerkesztette: @gabriel.nemeth.photography
Öt Sárkány pavilon – Beihai park
Kora este megteltek a pavilonok emberekkel, hangosan szólt a kínai disco fox zene, miközben kezdőtől a haladó szintig mindenki beállhatott táncolni
.
Fotó: @korinnas_world
Szerkesztette: @gabriel.nemeth.photography
Beihai park
Fotó: @korinnas_world
Szerkesztette: @gabriel.nemeth.photography
Beihai park
Fotó: @gabriel.nemeth.photography
Beihai park
Fotó: @gabriel.nemeth.photography
Shichahai – Hátsó-tavak környéke
Fotó: @korinnas_world
Szerkesztette: @gabriel.nemeth.photography
Shichahai – Hátsó-tavak környéke
Fotó: @korinnas_world
Szerkesztette: @gabriel.nemeth.photography
Shichahai – Hátsó-tavak környéke
Fotó: @korinnas_world
Szerkesztette: @gabriel.nemeth.photography
Shichahai – Hátsó-tavak környéke
Fotó: @korinnas_world
Szerkesztette: @gabriel.nemeth.photography
Shichahai – Hátsó-tavak környéke
Fotó: @korinnas_world
Szerkesztette: @gabriel.nemeth.photography
Shichahai – Hátsó-tavak környéke
Fotó: @korinnas_world
Szerkesztette: @gabriel.nemeth.photography
Színes papírsárkányok csábítanak nézelődésre, vásárlásra a Nyári palotában.
Fotó: @korinnas_world
Szerkesztette: @gabriel.nemeth.photography
Vajon ki lesz az új császárné? – Nyári palota
Fotó: @korinnas_world
Szerkesztette: @gabriel.nemeth.photography
Yiheyuan – Nyári palota
Fotó: @korinnas_world
Szerkesztette: @gabriel.nemeth.photography
Zhengyangmen, a valamikori városfal egyik védőtornya a Tian’ anmen tér déli oldalán áll még ma is.
Fotó: @gabriel.nemeth.photography
Zhengyangmen nappal…
Fotó: @gabriel.nemeth.photography
… és Zhengyangmen éjjel.
Fotó: @gabriel.nemeth.photography
Kínai Nagy Fal – Mutianyu
Fotó: @gabriel.nemeth.photography
Kínai Nagy Fal – Mutianyu
Fotó: @gabriel.nemeth.photography
Kínai Nagy Fal – Mutianyu
Fotó: @gabriel.nemeth.photography
Kínai Nagy Fal – Mutianyu
Fotó: @gabriel.nemeth.photography
Kínai Nagy Fal – Mutianyu
Fotó: @gabriel.nemeth.photography
Kínai Nagy Fal – Mutianyu
Fotó: @gabriel.nemeth.photography

Leave a Reply

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

error

Tetszik a KORINNA'S WORLD? Iratkozz fel!